Kérdezték már meg tőled, hogy az érettségit sikerült -e letenned? Mutogattak már rád ujjal, akárcsak a vásárlók a különféle ínyenc húsokra a hentespultnál? Öltöztél már nyáron hosszú farmer nadrágba és bő pólóba csak azért, mert tudtad, hogy este senki sem kísér majd haza?
Tudod mit? Velem már annyiszor előfordultak a fentiekhez hasonló esetek, hogy szinte számon sem tudom tartani. Nem vagyok hisztérika, sem feltűnési viszketegségben szenvedő, buta szőke liba. Nő vagyok, méghozzá ízig-vérig, aki csomószor elbizonytalanodik. Vannak nehezebb napjaim, amikor nem tudom mitévő legyek. Elfog az iszony, ha a moziban egyedül kell végigülnöm egy filmet és mögöttem egy nagyobb férfi társaság nevetgél. Félek, amikor kettesben kell beszállnom a liftbe egy idegen férfival. A kínos, hosszúra nyúlt csendet sem szeretem. Gyűlölöm, hogy saját magamat kell hibáztatnom, ha beszólásokat kapok egy bevásárlóközpontban vagy a tömegközlekedési eszközökön.
Rosszulesik, amikor a ruháim vagy a hajszínem alapján elhamarkodott döntéseket hoznak velem kapcsolatban. Utálom, hogy bizonygatnom kell folyamatosan, hogy nem vagyok ostoba és igenis vannak saját, értelmes gondolataim. Belefáradtam abba, hogy gonosz, rosszindulatú embereknek papoljak az életemről.
A fenti kérdések nem csak felháborítóak, aljasak és abszolút jogtalanok, de csúnyán meg tudják tépázni az önbizalmunkat is, ha nem vagyunk elég erősek. Számtalan bosszantó, fájdalmas kérdést tudnék még felsorolni, amelyek 5 éve szinte minden egyes nap negatív behatásként érnek és bizony rányomják a bélyegüket az életemre. Az utóbbi időben rengeteg fantasztikus nővel volt szerencsém beszélgetni és egy kicsit a lelkükbe is belelátni, éppen ezért is született most ez a cikk.
Nektek, csodálatos nőknek. Nekünk, akik rengetegszer váltunk a negatív megkülönböztetés és a kegyetlen diszkrimináció prédáivá. A lányodnak. Annak a barátnődnek, akit természetes szőke hajjal áldott meg a sors, ő mégis inkább feketére cserélné a tincseit, csak ne váljon közbeszéd és goromba pletykák áldozatává.
A szőke nők és a kemény, ledönthetetlen sztereotípiák
A sztereotípiák és előítéletek kegyetlen, nehéz világában helytállni nem egyszerű feladat. Főleg akkor, hogyha nő vagy. Mi nők számtalan rosszindulatú pletyka kereszttüzébe kerülünk nap mint nap. Sokunk számára megszokottá vált már ez az egész és igyekszünk legyinteni az egészre, azonban a legtöbbünket érzékenyen érint ez a lelki vívódás. Egyfajta küzdelemként, amolyan harcként tekintünk a sztereotípiák ledöntésére. A keserű elkeseredés fázisa után megkeményítjük a szívünket, és idáig talán soha nem tapasztalt erővel állunk fel a padlóról, miután letaszítottak minket a megszokott helyünkről vagy éppen pozíciónkból.
A hajszín kifejezőeszköz, segítségével megmutathatjuk a világnak, hogy kik is vagyunk mi valójában. Talán nem is vagyunk vele tisztában, hogy a hajzuhatagunk formája, textúrája és színe döntő értékű lehet egy beszélgetés, vagy akár egy fontos állásinterjú során. Meghatároz, szavak nélkül mesél rólunk.
Tartást ad, önbizalmat nyerhetünk általa, de meg is semmisíthet a másodperc törtrésze alatt. A rosszul megválasztott, műnek ható, előnytelen hajkoronával azonban éppen az ellenkezőjét érjük el annak,mint ami idáig a szívünk vágya volt. Elismerésre, figyelemre és megbecsülésre vágyakozunk mindannyian, kár is tagadni, azonban a sok körítés és extra kiegészítés miatt nem látjuk a házat az erdőtől. Annyira koncentrálunk a tökéletes megjelenésre, hogy szem elől tévesztjük a legfontosabbat: a valódi önmagunkat!
Előítéletek, gonosz emberek és pletykás közönség azóta létezik, amióta az első ember megjelent a Földön. Mindig lesznek olyan egyének, akik belénk kötnek és semmi sem lehet elég jó nekik. Legtöbbször unalmukban gyártják a bántó pletykákat, közben pedig végig sem gondolják, hogy a ” jóindulatú őszinteségükkel” egyenesen a lelkünkbe gázolnak.
Ugye számodra is ismerősek a szőke nős viccek, az autóvezetéssel kapcsolatos kellemetlen sztorik és azok a lenéző pillantások egy komolyabb cégnél? Amennyiben bármikor elszenvedője voltál egy hasonló esetnek és a diszkrimináció aljasabbnál aljasabb húzásait a bőrödön is megtapasztaltad, állj a mozgalom mellé, húzd ki magad és bizonyíts minden egyes nap! Ne másnak, hanem csakis saját magadnak!
Minden festett haj mögött ott áll egy történet: a kiközösítés lelki oldaláról
Most arra szeretnélek kérni, hogy legyél teljesen őszinte magaddal. Válaszolj egy egyszerű, ám annál árulkodóbb, tanulságos kérdésre: Neked mi az első gondolatod, amikor meglátsz egy szőke nőt? Csinos? Dekoratív? Szexis? Kihívó, netán kacér? Ostoba és abszolút megbízhatatlan?
Lehetek őszinte? Tudod az az igazság, hogy manapság már nem számít, hogy természetes szőke vagy vagy éppenséggel festett. A kutyát sem érdekli. Csakis a hajszínt nézik és azt, ahogyan viseled. Túl büszke vagy és önbizalmat sugárzol lépten nyomon? Netán kis nyuszi módjára bujkálsz a közeli buszmegállóban, mert nem tudod kezelni a rád irányuló nagy fokú figyelmet?
Titok vagy sem: az ítélkezés már ott elkezdődik, amikor Te még nem is sejted. Az ítélkezés apró csírája ugyanis benne van minden egyes hajdobálásodban, bájos mosolyodban, a színes nyári ruháidban, a túl vidám természetedben, egyszóval abban, hogy nőnek születtél.
Azzal, hogy felvállalod saját magadat és nem hagyod, hogy csikk módjára elnyomjanak, láthatóvá válsz. A térképen piros, gombostűfejként szúrsz majd szemet a megkeseredett, rosszindulatú vagy csupán túlságosan ostoba emberek számára. Könnyen céltáblává válhatsz, ha nem tanulod megvédeni saját magadat, éppen ezért állj a sarkadra és ne tűrd el, hogy megalázzanak vagy a földbe tiporjanak!
Megszokod vagy megszöksz? – így fütyülj a világra!
Vannak dolgok, amelyeket meg lehet és meg is kell változtatni. Azonban léteznek olyan momentumok és történések is, amelyeket el kell fogadni, úgy, ahogy vannak. Szőke vagy de így szereted magad? Netán ébenfekete hajjal áldott meg a természet, viszont Te úgy érzed, hogy a világosabb hajszínnel jobban tudnál azonosulni? Festesd be és éld meg a pillanatot!
Fütyülj a nagyvilágra és az előítéletek mocsárszerű posványára! Önmagadra koncentrálj és arra, hogy mindig büszkén merd felvállalni a saját egyéniségedet. Más nem számít.
Tudod mikor tanulod meg a leckét igazán? Akkor, amikor magasra emelt fejjel, mosollyal az arcodon vonulsz végig az utcán és közben nem azon töprengsz, hogy vajon mit gondolhatnak rólad mások, hanem azt kérdezed magadtól: Ki ez a szuper nő?